A globális és az Északi-sarkvidéket különösképpen sújtó felmelegedés paradox következményeként egyre gyakrabban fordul elő, hogy megolvad a leesett hó vagy eső esik rá, amely az idő lehűlésével jéggé fagy. A rénszarvasok a hó alatt könnyen megtalálják az élelmet, köztük a zuzmót, ám a jeges felszínen már nem tudnak áthatolni, ezért egyre gyakrabban hosszú utakat tesznek meg délre, ahol még laza havat találnak – mondta el a BBC-nek Jouko Kumpula, a finn Természeti Erőforrások Intézetének tudósa.
A tenyésztők szerint a hó alatti növényzetet elérhetetlenné tévő jégréteg miatt a rénszarvasok akár 100 kilométert is megtesznek, hogy élelmet találjanak. Emiatt a rénszarvas-pásztorkodásból élő őslakos lappok, más néven számik is nehezen találják meg vándorló csordáikat. Tomas Seva svéd rénszarvaspásztor elmondta a BBC-nek, hogy tőle és egy szomszédos faluból az elmúlt napokban mintegy 8000 állat hagyta el szokásos tartózkodási helyét, és vándorolt délebbre. A pásztorok gépkocsi helyett kénytelenek helikopterekkel felkutatni messzire elkóborolt csordáikat, ami merőben szokatlan és persze költséges is.
A tudósok szerint az Arktisz legalább kétszer olyan gyorsan melegszik a klímaváltozás miatt, mint a világ többi része. Korábban 30 évente egyszer fordult elő az ideihez hasonló tél, ám az utóbbi időben egyre gyakoribb – közölte Anna-Karin Svensson, egy rénszarvastenyésztőket tömörítő egyesület szóvivője.
